Galicz József 1971 - 2016
1971 - 2016

Amit megszoktunk az természetes!
Úgy érezzük örökké tart és mindég így lesz. …….
Aztán jön egy pillanat, mely bizonyítja semmi nem tart örökké.
Valaminek az igazi értékét akkor tudjuk meg igazán, mikor már nincs.
Egy-egy elvégzett munka jelentőségét akkor érzékeljük mikor már nincs aki folytatja.
Egy-egy barát barátságát akkor érezzük igazán, mikor már nem tudunk hozzászólni, nem tudjuk gondunkat, örömünket vele megosztani.

Egy pillanat volt 2016. szeptember 6.-án.
Alig múlt el éjfél, s rá kellett döbbenünk, megint ….. semmi sem tart örökké.
Az állandóságra épített elképzeléseink összeomlottak.
Szinte határidőnaplót vezettünk, hogy melyik járművet visszük szeptemberben, októberben és így tovább.
Egy pillanat és a jövőbe írott határidők szertefoszlottak. A jövőkép megszűnik és marad a múlt és az emlék. A motoros találkozók közös szervezésének izgalma, a találkozók előkészületi és lebonyolítási munkálatainak közös fáradalma és azok a boldog pillanatok, melyek a találkozók befejezését követték.
A megjavított motorkerékpárok szeptember 6.-án átértékelődtek. Eddig csak azért szerettük őket, mert üzembiztosak, megbízhatóak voltak, most már azt is mert az az ember javította ki szeretett bennünket és már nincs közöttünk.

2016. szeptember 6.-án kialudt egy gyertya lángja, és feltűnt egy új csillag a mennynek boltozatán, fényesen hirdetve az örök életet és az örök megnyugvást.

2016. szeptember 6.-án a mennyei veterán motorbarátok gyarapodtak egy új taggal., Krizsanovszki Pista bácsival, Tóth Pistával, Tapicska Gyurka bácsival, Bócsi Gyulával most már ismét együtt alkotnak egy nagy csapatot, s boldogan néznek le ránk, hisz azt a kötődést mely összekovácsolt bennünket továbbra is megmarad.
A jó barátok, a kollégák és a motoros társadalom nevében megköszönöm az együtt töltött éveket, sorsodat az örök gondviselés kegyeibe ajánljuk melyhez mi valamennyien Isten áldását kérjük.

Barátod Dezső

Búcsú (Galicz József emlékére)

Búcsúznom kell tőled jó barátom,
Az Isten téged meg áldjon.
Elmentél oly hirtelen és még el sem köszöntél
De az emléked örökké a szívünkben él.

Együtt küzdöttünk az élet tengerén
Megpihensz Jézus szent szívén.
Fájó szívvel gondolok reád és zokogok
Míg élek örökké barátok maradunk.

Nehéz az elválás tőled jó barátom
Most lehajtom fejemet és érted imádkozom.
Te már fent vagy a mennybe és onnan nézel reánk
Üdvözítő szavaink hozzád szállnak.

Búcsúzom tőled most már megpihensz
Reménykedjünk abban hiányod semmiben sem lesz.
Most is a sírás fojtogat ha rád gondolok
Én örökké a jó barátod maradok.

Gebri Csaba


Vissza a kezdőlapra >>>