Üdvözöljük Nyírtét Község honlapján!

Bematkozó

Nyírtét a Közép-nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 25km távolságra található terepülés. A 4-es főútról Székelynél leágazó alsórendű útón közelíthető meg, vagy a 41-es főútról Apagy felől.

A település határában folyik a Máriapócsi-főfolyás. Erdőink több mint felét akácos alkotja. Kisebb területet fednek a fenyők, nemes nyárak, helyenként tölggyel is találkozunk. A nyílt társulatok közül a homokpuszta-rétjellemző, azonban megtalálható a homokvirág, és a réti angyalka is. Talaja homokos humusz, valamint réti talajok. Lakónépessége 1172 fő, ami 1990 óta lényegében nem változott. A településről költöznek el és még kevesebben költöznek be, a különbséget a természetes szaporulat kiegyenlíti. A népesedési folyamatok következtében a gyermekkorúak népességen belüli aránya kedvezőbb (magasabb) az átlagosnál. Településünkön számottevő nemzeti- etnikai kissebség nem él. A többfunkciós oktatási intézményekben található: A Bónis Sámuel Általános Iskolában: Pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadó, logopédiai szolgálat, gyógytorna. A Tündérkert Óvoda: 50 férőhelyes és 4 óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. A művelődési ház ad helyet a közösségi rendezvényeknek. A település belterületi útjai teljes mértékben aszfaltozottak, kiépített a gáz és víz és csatornahálózat. Kiépített a kábeltelevízió és internet hálózat. Lakóközösségünk hagyományőrzését és vendégszeretetét adja a falunapokra és motoros találkozókra látogatók sokasága.

A község 1271-ben tűnt fel, mint üres és lakóitól elhagyott föld, melyet V. István király a Balog-Semjén nembeli Ubul fia Mihálynak adományozott.Az oklevél szerint a birtokot már Ubul megkapta II. Endre királytól IV. László halála után idegenek szállták meg, s csak Ottó király adta vissza a Balog-Semjéneknek 1307-ben. Az 1325. évi nagy osztozáskor Tét fele a nemzetség Egyed ágának jutott. A községre biztos adatunk csak 1437-ből van, amikor az egri káptalan többek között Theth birtokába iktatta Ujfalvi Lukácsot. Az oklevél tartalmazza Tét körülhatárolását, s közben említ határneveket is, amelyek közül néhány ma is él: Apathtona, Kurespatak, Fyad. A XIV. század elején a Fiad nevű település tűnt fel Tét és Székely között, mely beolvadt Nyírtét határába. A XV-XVI. Században a Téthy család a birtokos. A XVI. század közepén a közeli Petriről nevét szerző Ders családnak is volt része benne. Az 1600-as években, mint az ecsedi uradalomhoz tartozó Báthory birtok szerepelt a község neve. 1845 májusában Vörösmarty Mihály is járt a településen Deák Ferenccel, s ekkor néhány napig Bónis Sámuel házában vendégeskedtek. Az 1930-as összeírás szerint a község akkori lélekszáma 1146 fő – hasonló a maihoz -, s lakóházainak száma 168. Egy elemi népiskola működött a faluban. Az I. világháborúban itteni áldozatainak száma 11 fő. 1985-től Nyíregyháza városkörnyékének községe, közös községi tanácshoz tartozott, tanácsának székhelye Apagy volt. 1990-től önálló. Az 1995-ös közigazgatási rangja szerint önálló község.