Az iskola története
Az 1945 előtti iskolahelyzetről kevés írásos feljegyzés maradt. A községben ma is három felekezet fejti ki „áldásos tevékenységét”: a római katolikus, a görög katolikus és a református. Mindhárom egyház egy-tantermes iskolát tartott fenn egy-egy tanító, illetve pap irányításával. A római katolikus iskola templomként, illetve kultúrteremként is funkcionált. A 90-es évek második felében varroda üzemelt az épületben; jelenleg kihasználatlanul áll. A református iskola a 40-es évek végén összedőlt. Az elemi oktatást összevont osztályokban végezték a néptanítók. Az 1950 előtti korszak kiemelkedő igazgató-tanítója Kántor Gyula volt. Az 1950-es évek közepén Láczay György lett az iskola igazgatója. Az ő vezetésének időszakában épült meg az 1960-as évek első éveiben jelentős helyi társadalmi összefogással a 6 tantermes úgynevezett „típusiskola”. Mivel a tanulólétszám elérte a 300 főt ebben az időszakban, a tanulóifjúság az új intézmény birtok bavétele mellett a régi egyházi tantermekben és a Magtisztító telepen kialakított szükségtanteremben „szívta magába a tudományt”. Az 1970-es évek körzetesítés „hulláma” Nyírtétet sem kerülte el. A Közös Községi Tanács kialakítása után Apagy lett a települések székhelye. A nyolc évfolyamos Nyírtéti Általános Iskolát összevonta a Közös Községi Tanács az apagyi Általános Iskolával Apagy székhellyel. Nyírtét csupán tagiskolaként szerepelt. A munkáltatói jogokat az apagyi Általános Iskola igazgatója gyakorolta. Nyírtéten igazgatóhelyettesi státuszban töltötte be a vezetői szerepet a tagintézmény-vezető. Az intézmények összevonása következményeként a fiatalok elvándorlása figyelhető meg. Ezen időszakban az értelmiséget az a néhány pedagógus jelentette a településen, akik helyben laktak. A tanulólétszám drasztikus csökkenése, a tehetősebb szülők tanulóinak átiratkozása a „jobbnak vélt” intézményekbe figyelhető meg ebben az időszakban. Ezt a negatív folyamatot törte meg a rendszerváltozás: Az 1990-es rendszerváltást követően az ismét önállóvá vált Nyírtét Község Önkormányzata létrehozta az önálló óvodáját és általános iskoláját (Az Apagy székhellyel működő közös igazgatású óvoda és az általános iskola vált önállóvá).Az ismét önállóvá vált Nyírtét község az önkormányzat vezetésével létrehozta az önálló általános iskoláját.A következő áttörés az volt, amikor pályázat útján nyert pénzből a régi iskola új szárnnyal bővült 1994-ben, amelyben igazgatói- és tanári szoba, számítógépes tanterem, szertár és vizesblokkok, tornaterem, öltözők és a kazánház nyertek helyet. 1997. szeptember 27-én az intézmény ünnepélyes keretek között Bónis Sámuel nevét vette fel. A 2002-2003. tanévet a régi szárny nyílászáróinak cseréje és a fűtés korszerűsítésének elvégzése után kezdtük meg. Így egy épületben működik az alsó és a felső tagozat. A 120-130 fő között ingadozó tanulólétszám higiénikus körülmények között végezheti tanulmányi munkáját, tanórán kívüli tevékenységét, sportolását. A szabadtéri sportolást pályázati pénzen létrehozott füves kispálya segíti. Iskolánk nyolc tanuló-csoportban egy napközis és egy tanulószobás csoportban működik. A 2003-2004. tanév első felében jelentős szemléltetőeszköz és tantermi bútorzat beszerzésére nyílt lehetőség. Ugyanekkor a pedagógusok komfortérzetének növelése érdekében teakonyhát alakítottunk ki. Az intézmény parkosítása, az épület virágokkal történő díszítése minden tanévben, a tavaszi időszakban megtörténik. Ha kiírnák a „virágos iskoláért” pályázatot, intézményünk azonnal jelentkezne rá. A szabadtéri sportolást a pályázati pénzen létrehozott füves kispálya segíti.
